Színek:
        A ló színe sokféle lehet. A mongoloknak, akik egész életüket a lovak közelében töltik, sok száz szavuk van arra, hogy kifejezzék egy ló színét. Itt most csak a leggyakoribb színeket mutatom be.
A ló színének episztatikus sora: tarka színeződés, fakó, szürke, pej, fekete, sárga. A tarka szín tehát minden színeződést elnyom, a sárgát pedig mindegyik elnyomhatja. Sárga színű csak akkor lesz a ló, ha semmi más színt nem örökölt.
Fehér az a ló, amelyiknek mind a fedőszőre, mind a hosszúszőre születéstől fogva fehér. A pigmenthiányos bőr hússzínű, a szem piros, a szőrzet születéstől fogva fehér (albinizmus). Részleges albinóknál a szem kék színű.
Fekete a ló, amelyiknek mind a fedő, mind a hosszú szőre fekete, a bőr sötéten pigmentált, a pata palaszürke. A nyárifekete a has alján, a lábak belső oldalán barna színű, nyáron pedig a test egyéb helyén fekete, télen a szőrök hegye barnásvörös árnyalatú.
Pej színű a ló, ha a fekete színgén a lábvégekre és a hosszú szőrökre korlátozódik, s a fedőszőrök egyéb helyen barna árnyalatúak. A barna szőrök árnyalata szerint beszélünk még aranypejről, meggypejről, pejről (középpej) és gesztenyepejről. Vöröslábú pej az az egyed, amelynek a hosszú szőrei ugyan feketék, de a lábvégek nem.

         Sárga az a ló, amelyiknek mind a fedő-, mind a hosszúszőrei valamilyen sárga árnyalatúak, bőrük palaszürke, patáik ugyancsak. Színárnyalatai világossárga, aranysárga, vörössárga, sárga (középsárga) sötétsárga, májsárga, szénsárga. Némely sárga ló hosszúszőre egészen világossárga, majdnem fehér. Sárga x sárga színű ló utóda mindig sárga.

         A fakó lószín tulajdonképpen a fekete, a pej és a sárga szín higított változata. A fekete és a pej változat után közönséges fakónak mondjuk azt az egyedet, amelyiknek a hosszúszőrei, valamint lábvégei feketék, bőre és patája palaszürke, a fedőszőrök valamilyen világosabb barna árnyalatúak. A törzs gerincvonalán hátszíjat találunk. Árnyalatai: egérfakó, mogyorófakó, aranyfakó, zsemlyefakó. A sárga szín utáni fakók hosszúszőre nem fekete lábvégük sem fekete, nem hátszijaltak, bőrük palaszürke, patájuk is, ilyenek: zsufakó, gerlefakó, rozsdafakó. Az izabellafakó hosszúszőrei világos színűek, bőrében és szarujában korlátozott a festékanyag.
A deres szín is főszín. A fej és a lábvégek sötétebbek, a test világosabb színű. A besütés helyéből színes szőrök nőnek. Lehet vasderes (feketederes), pejderes, sárgaderes.
A szürke szín erősen domináns jelleg, s a homozigóta szürkének minden utóda szürke. Ez a szín fehér és színes szőrök keveréke. A derestől abban különbözik, hogy a színes és fehér szőrök nem egyenletesen oszlanak el a testen, a besütés helyén fehér szőrök nőnek, a szürke lovak piszkos feketének vagy vörössárga színűnek születnek és a kor előre haladásával - egyedi tulajdonságképpen igen változóan- kisebb, vagy nagyobb mértékben kiszürkülnek: tehát az egész testükön egyre több lesz a fehér szőr. A piszkos feketének született csikószín után a kifehéredés szerint: acélszürke, seregeszürke, almázottszürke, legyesszürke és ezüstszürke lóról beszélünk. A vörösesbarna, barnának született csikószín után: mézszürkéről, almázott mézszürkéről, szeplős szürkéről és pisztráng-szürkéről beszélünk.

         Tarka színű a ló, ha nagy fehér foltok színesekkel változnak. A színes foltok szerint beszélünk feketetarka, sárgatarka, pejtarka lóról. A párductarkák testén a színes foltok almanagyságúak, vagy forint nagyságúak. Az agártarka lovon a kis színes foltok széle szürkés kerettel határolt.

        Ha a szopós csikó szőr színe: Szőrváltás utáni állandó színe:
Fehér Keselyfehér
Egérszürke, feketeszürke, barna Fekete
Zsemlyeszínű, tompabarna Világospej
Sötétbarna fakó, sötétszürkés fakó Sötétpej
Szennyes világossárga, szennyes sötétbarna, szennyes pirospej Világossárga, sötétsárga
Sötétpej, fekete, szürkésfekete Acélszürke, almázott szürke
Szennyes vörösbarna, szennyes barnásfekete Pejderes, vasderes
Fekete Sárgaderes
Barnásszürke Fakó

 Jegyek:

         A ló alapszínétől eltérő, jellegzetes alakú foltok, csíkok, amelyek a lovak azonosítására szolgálnak. A fejen található jegyek közé tartozik a tűzött homlok, a virág (szabálytalan fehér folt), a csillag, a megnyúlt csillag, a tűzött orrhát, az orrcsík, a keskeny v. széles hóka, a lámpás fej (a pofára is lehúzódó széles hóka), a piszra (a felső ajkon festékmentes folt), a szárcsa (az alsó ajkon festékmentes folt), a tejfeles száj (mindkét ajak festékmentes), a békaszáj (a festékmentes, rózsaszínű ajakon sötét foltok). A lábon előforduló jegyek a sarokvánkosban, a pártában, a csüdben találhatók. Félszárig keselynek v. harisnyásnak mondják, ha a lábtőn v. csánkon felül kesely, fehér lábú, ha ennél is magasabban kesely. A festékmentes pata elnevezése viaszsárga, a sávokban festék nélküli a sávozott pata. Parlagi lovon gyakori az alkaron, a csánkon és a lapockán a harántirányú, sötétebb színű csíkoltság. Sötét csík a gerincen a hátszíj (szíjaltság). Almázott a ló, ha törzsén a rövid szőrök között a féltenyérnyi, világosabb, kerek foltokat sötétebb színű udvar veszi körül. Sárga és pej lovak testén néha sötétbarna v. fekete foltok láthatók.

Oldal: A lovak jellegzetességei
Néhány fontos dolog a lovakról és lovasokról - © 2008 - 2024 - lovaseslova.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat